A tölgy története

bataszek 2016.03.07, 11:51

Bátaszék Tolna megye délkeleti részén a Dunát kísérő ártér és a Mecsekhez kapcsolódó szőlővel beültetett dombvidék vonulata között helyezkedik el, a Szeged-Bátaszék és a Szekszárd-Mohács főközlekedési utak kereszteződésében. A Mecsek keleti dombságához tartozik az a szőlőhegy, amely élőhelyet ad a 300 - 400 évesre becsült MOLYHOS TÖLGYNEK.

A bátaszéki MOLYHOS TÖLGY története

A rendszerváltást követő első polgármester Werner Mihály volt, aki édesapjától – idő- sebb Werner Mihálytól – hallotta, hogy a Rákóczi szabadságharc (1703-1711) utáni szerb-horvát betelepítések idején az Orbán hegyet beültették, és a tölgyes erdőben makkoltatással állatokat, disznókat tartottak. Ebből az őstölgyesből maradt meg épen az öreg MOLYHOS TÖLGY, amely mögé a német betelepülők építtették 1754-ben a Szent Orbán-kápolnát az 1738-as nagy pestisjárvány veszedelme emlékére. A MOLYHOS TÖLGY keleti oldaláról az egész vá- rosra kiterjedő kilátás, panoráma tárul az idelátogatók elé. A MOLYHOS TÖLGY a kápolnával együtt az 1956-os jeges Dunai árvíz idején is kiemelkedő szerepet játszott, ekkor ide menekültek a lakosok az árvíz elől, és a vasárnapi katolikus szentmisét itt celebrálta Bezedeki Márton, akkori plébános. 

Az öreg MOLYHOS TÖLGY fennmaradásá- nak titka, hogy a település dombján dolgozó földművelők mindig gondját viselték a tekintélyes fának, száraz ágait levágták, és a csonkot megfestették, ezzel védték a betegségektől. Sümegi József helytörténész szerint az öreg MOLYHOS TÖLGY minden bizonnyal törö- köt is látott. Az öreg MOLYHOS TÖLGY Bátaszék város feletti dombon őrködik, vigyáz a településre, hogy történelmi és emberi értékeit meg tudja őrizni az utókornak, ne tudjon többé ártani a török veszedelem, se tűzvész, se a jégkár, se világháború. Az évszázadok óta őrködő MOLYHOS TÖLGY szeretetét, tiszteletét bizonyítja, hogy minden naptári év május 25-én, Orbán napján megmozdul a város apraja nagyja. Az óvodások, a kisiskolások, a gimnazisták, a katolikus hívők, a természet és a mezőgazdaság tisztelői, azaz mindenki szívesen eleveníti fel a hagyományt, mely szerint a MOLYHOS TÖLGY törzsét gazdagon meg kell locsolni borral, hogy a következő évben is bőséges szőlő és bor teremjen a vidéken.

A molyhos tölgyek jellemzői

A MOLYHOS TÖLGY (Quercus pubescens) a bükkfavirágúak (Fagales) közé tartozó tölgy nemzetség egyik tipikusan európai, hazánkban is gyakori faja, nagyobb élőhelye a Balaton-felvidék déli kitettségű meleg lankái. A molyhos tölgy Európa középső ré- szén él egy széles sávban az Atlanti-óceántól (nagyjából a Szajna és az Ebro közétől) messze keletig, beleértve Kis-Ázsiát a partvidék nagy része kivételével és egy kisebb, elszigetelt foltot a Fekete-tenger keleti partvidékén, a Kaukázus hegyláncai között. A boreális övben nem él meg, és a Mediterráneumnak is csak az északi peremén fordul elő: elterjedési területéből kimarad szinte a teljes Ibériai-félsziget, miként a Földkö- zi-tenger déli szigetei is: Korzikán, Szicílián és az Égei-tenger szigetein honos, Szardíni- án, a Baleár-szigeteken, Máltán, Krétán és Cipruson viszont nem. Közép-Európában a Kárpát-medencében (és a Morva-medencében) húzódik összefüggő elterjedésének északi határa: a Magyar-középhegységben a délnek néző, melegebb hegyoldalak típusos növénye. Több növénytársulásban is részt vesz; van, amelyikben domináns. Kis és közepes termetű fa; 15 méternél magasabbra ritkán nő meg. Jelentősége elsősorban azért nagy, mert a szélsőségesen száraz kopár területeken, meszes talajokon szinte nélkülözhetetlen. Növekedése: A tölgyek közül a leglassúbb. Ágai göcsörtösek, kérge keresztirányban is repedezik, morzsolható. Hajtásai nemezesek vagy pelyhesek. Lombja bőrszerűen kemény. Leveleinek alakja nagyon változatos: sekélyen vagy mélyen karéjos, egyes formáké mélyen osztott. Nevét arról a tulajdonságáról kapta, hogy rügyfakadáskor a fiatal hajtások finoman molyhosak. Fája épp olyan értékes, mint a többi tölgyé, de kisebb mérete és gyakori görbesége miatt kevésbé hasznosítható.

A Szent Orbán-kápolna történetét IDE kattintva olvashatják el.

A Bátaszéki Molyhos Tölgy a Bátaszéki Értéktár része, Őstölgyes cím alatt. IDE kattintva megtekintheti a települési értéktárat.

A bátaszéki Molyhos Tölgy története "hangoskönyvként":