Romkert

developer 2015.08.29, 23:46

A cikádori, más néven széki ciszterci apátság története

Magyarország első, a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt ciszterci apátságát 1142-ben alapította II. Géza király. Tolna vármegyében, a Duna folyó közelében, királyi bortokon letelepítette a cisztercieket. 
A „szék” a földrajzi környezetnek megfelelő mocsaras, lápos jelentésnek felel meg. A ciszterciek megjelenése előtt a nép ezt a mocsaras, lápos területet Széknek nevezte. Az apátság helyén lévő falut pedig Székudvarnak. A Cikádor helynév előtagja a szék szót rejti, a teljes név a Székudvar torzított formája.
A monostor virágzó életét a tatárjárás 1242-ben átmenetileg megakasztotta. A pusztítás igen nagy lehetett. A tatárok kivonulása után a monostort nyilván annyira rendbe hozták, hogy lakni lehessen benne, a templomot, vagy bizonyos részét istentisztelet céljára ideiglenesen helyreállították.
A 14. század Cikádor lassú hanyatlásának korszaka. Birtokait az apátság felélte, elzálogosította, vagy bérbe adta. Szék és a birtokok világi kormányzók, gubernátorok irányítása alá kerültek. Mátyás király 1478 körül elvette a gubernátoroktól a cikádori (széki) apátságot és birtokaival együtt egyesítette a szomszédos, ugyancsak királyi alapítású bátai bencés apátsággal. Az eredeti Szék településnévhez kapcsolták a Báta nevét és így lett belőle Bátaszék.
1526-ban Bátaszék közelében, a mohácsi síkon zajlott a tragikus kimenetelű csata. Néhány év múlva I. Ferdinánd király egy palánkot (földerődítmény) emeltetett, amelyet Ibrahim török pasa 1529-ben megostromolt és elfoglalása után lerombolt. Nemsokára újjáépítették a törökök, aki ezután 150 évig ültek a bátaszéki palánkvárban.

Nagyobbrészt kőfal, négyszögű és félköríves tornyok, továbbá félsáncok és száraz árok veszi körül, ezek között néhány sárból tapasztott kerítés van. A palánk belül igen silány és szák alkotmány a romba dőlt falak és kőrakások között, melyek régi templomokból és épületekből maradtak. 

A bátaszéki palánk a török kiűzése után teljesen eltűnt.
Bátaszék környéke 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1694-ben Jány Jakab birtokába került, aki először szerbeket, majd 1718-tól németeket telepített le itt, akiknek templomra volt szükségük. A középkori romtemplom szentélye megfelelt misézésre, a falai épek maradtak. Később a szentélyhez délről oratóriumot építettek.
A barokk templom a középkori apátsági templom maradványaira épült. A 19. század második felére igen rossz állapotba került. 
Az új templom építészeti terveit a budapesti műépítész Hofhauzer Antal készítette. A templomot a régi barokk templom mellé tervezte, úgy, hogy a barokk ispánlak épületeinek lebontása után szabad téren álljon. Így jól kapcsolódik az 1794-ben felállított barokk Szentháromság szoborhoz, melyet 1997-ben újítottak fel.
Az új templom építését 1899. július 4-én kezdték el. Gyakorlatilag 1902-ben készen volt. Az ünnepélyes átadásra a régi templom lebontására 1903 nyarán került sor. A templom téglából épült, neogót stílusban, három hajóval, kereszthajóval, sokszögű, támpilléres szentéllyel, melynek egyik oldalán a Szent Sír-kápolna, a másik oldalán a sekrestye áll, oratóriummal. A hajó nyugati végében van az orgonakarzat. Az egész templomtér neogót boltozattal fedett. Az épület nyugati végében emelkedik a 82,45 m magas torony, amely Magyarország második legmagasabb templomtornya.
A fő és kereszthajót hatalmas hármas ablakok, a szentélyt öt nagy ablak, a mellékhajót, pedig öt-öt kisebb kettős ablak világítja meg. A főoltáron arany mezőben a Boldogságos Szűz relief szobra áll, Szent László és Szent István kíséretében. A Szent Sír-kápolna oltárában a halott Jézus szobra látható.
A középhajók egyik oltára Páduai Szent Antalnak van szentelve, Szent Margit és Szent Erzsébet szobrával, a másik oltár Szent Józsefnek van ajánlva. Az oltárok, a szószék, és az orgona bútorzata Leivisch Róbert szombathelyi oltárépítő műhelyében készült, a padok és a gyóntatószékek German Ferenc pécsi műasztalos alkotásai. A templom neogót stílusához illő dekoratív kifestés Bátori Mihály szabadkai „műfestő” kezét dicséri, a figurális falképciklusok Krikler József festő alkotásai. Az orgonát Angster József és fia pécsi orgonacége készítette. Az épület kívül-belül egységes stílusú, műgonddal készített alkotás, belsejét az egyházközség néhány éve felújította.

A monostor feltárása
A 19. század elejére teljesen feledésbe merült, hogy hol állott a cikádori ciszterci monostor. Az apátság helyének azonosítása csak régészeti feltárással volt lehetséges. 1994. nyarán dr. Zakar Polikárp zirci főapát – akkor a ciszterci rend generális apátja – megbízása alapján. Kutatóárkokkal volt megállapítható, hogy jó helyen keresték. Mintegy 1,5 m-es török pusztulási réteg fedte a falakat többszörös égés nyomával, törököktől származó beásásokkal. A törökök a templom keleti részét mecsetnek használták, a későgótikus szentélyhez még minaretet is építettek. A templomhajóban laktak a janicsárok, a mellékhajófalak bontásából nyert téglákkal kisebb helyiségeket választva el maguknak. A maradványok teljes kibontására 2000 nyarán került sor. Háromhajós, keresztházas épület, egyenes záródású szentéllyel, a keresztházakban két-két kápolnával, a hajóban négyszögű pillérekkel. A szentély alig emelkedik ki a kereszthajóból, és mélyen benyúlik a keresztházba. 
Cikádor erős építészeti kapcsolódást mutat az anyaapátsághoz (Heiligenkreuz)

A romkert

Kialakítását a NEKÖM pályázatán nyert pénzösszeg tette lehetővé. A romkert a második építési fázisban kialakított keresztházas templom alapjait mutatja be, az 135-es átépítés padlószintjén, megtartva a szentélylépcsőket, bemutatva a főoltárt és a keresztházi kápolnák két-két oltárát. A romkert a városközpont kiemelkedő fontosságú látványossága lett, ahol a neogót templom melletti parkban látható az 1848-as szabadságharc és az első világháború hőseinek állított emlékmű.

Cím: Bátaszék, Budai utca 2. 46.188123, 18.725245

Képek