Települési értéktár

0 sipos_gabor_amator_fafarago_8800

Sipos Gábor amatőr fafaragó

Sipos Gábor 12 évesen hurkapálca doboz készítéssel kezdte az alkotást Veres Géza tanár úr iskolai foglalkozásán. Az első próbálkozások óta pedig rengeteg más használati és dísztárgy – például bölcső, sakkfigurák, fűszertartó – öltött formát a fafaragó kezei között. Persze ehhez jócskán köze van az időközben megszerzett asztalos végzettségnek is. De Sipos Gábornak van emellett restaurátori képzettsége is, és egy időben a népművészeti alkotótáboroknak is rendszeres résztvevője volt. Zsűriztetni azonban nem viszi a munkáit, hiszen nincs egyetlen irányzat, amely meghatározná az alkotásait, inkább a saját elképzeléseit igyekszik megvalósítani, és ehhez az őt ért hatásokat mind-mind felhasználja.Sokat bújt a témában könyveket, munkáin érezni a táborokban megtanultak és restaurátorként is számos forma, motívum megült a gondolataiban és jelent megalkotásaiban. A saját elképzelést azonban gyakran felülírja a fa. A fát pedig tisztelni kell, mert az még a megmunkálás előtt tudja, hogy mit akar. Sipos Gábor szavaiból kitűnik, hogy erős érzelmi szálak kötik az alkotásaihoz, és ezt ő sem tagadja. Ennek ellenére sokat elajándékozott már közülük, vagy el is adott, de azért mégis csak nehezen válik meg tőlük. Kedvence egy vadcseresznyefából készült szimbolikus virág. Első önálló kiállítása 2012-ben volt a Keresztély Gyula Városi Könyvtárban Bátaszéken, melynek nagy sikere volt. „Nem szabad túlharsogni a fát” – vallja dr. Bánszky Pál gondolatát Sipos Gábor bátaszéki fafaragó. Minden fiatalnak példa értékű lehet az, ahogyan Gábor magát képezve, fejlesztve olyan tudás birtokába jutott, amellyel szemet gyönyörködtető alkotásokat hozott létre. A fa iránt való szeretete, tisztelete mutatkozik meg munkáiban. Bátaszék amatőr művészei között méltán helye van.

0 martonnapi_fenyunnep_8833

Márton-napi fényünnep

Hagyományosan a városi óvoda szervezésében zajlik a rendezvény. Az 1990-es évek elején az akkori óvoda vezetője, Müller Zsuzsanna Baján látta először a lámpás felvonulást. Ő hozta ezt a szép és megható ünnepet Bátaszékre. Az első évben egy maroknyi csapat indult a szemerkélő esőben rövid útvonalon a templom körül. Ma már több utcahossznyit járnak be a résztvevők a polgárőrök segítségével. Az óvodában a gyerekek életkorának megfelelően az eseményt megelőző hetekben elkezdődik a készülődés az ünnepre való hangolódás. A Márton-napi fényünnep óvodai megvalósítása során a lúd és a lámpás, mint jelképek kapnakközponti szerepet. Feldíszítik a csoportszobákat, lámpásokat készítenek, lúd alakú süteményeket sütnek a nevelők és gondozók segítségével, amiket aztán az ünnepségen a városlakóknak árulnak. Sötétedéskor kezdetét veszi a lámpás felvonulás az utcákon és közben Márton-napi dalokat énekelnek a résztvevők. A vonulókat a lovon ülő Szent Márton – piros köntösben, római katonának öltözve – vezeti. A gyerekek kis műsora valamint a Bátaszéki Ifjúsági Fúvószenekar előadása színesíti az eseményt. A körmenet után zsíros kenyér, forralt bor és tea várja az ünneplőket.Márton-nap a karácsonyi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás és vigasság megengedett. Ehhez kapcsolódik városunkban a Márton-napi rendezvény. A német nyelvterületről ismert lámpás felvonulással emlékezik a város apraja-nagyja Szent Mártonra, aki a jó cselekedeteket jelképező fénytkívánja eljuttatni mindenkihez. A rendezvény évről-évre egyre több résztvevőt és látogatót vonz, leginkább gyerekek, kisgyermekes családok vesznek részt, de szép számmal vannak jelen az érdeklődő felnőtt városlakók is. Olyan esemény, amely látványos, meghitt és a városunk olyan rétegét mozdítja ki a hétköznapjaiból, akik kisgyermeket nevelnek és ritkán tudnak közösen ünnepelni.

0 felvideki_neprajzi_gyujtemeny_8766

Felvidéki néprajzi gyűjtemény

Az anyagi jólétet sugalló, rangos német parasztház 2000 júniusától ad helyet a Bátaszéken élő három legnagyobb népcsoport tárgyi emlékeinek. Városunk lakossága zömében a XVIII. században ide telepített németekből, a II. Világháború után áttelepített felvidéki és Bukovinából elmenekült székely magyarokból tevődik össze. Az ő bútoraikat, használati tárgyaikat, ruháikat, kézimunkáikat őrzi és mutatja be ez a gyűjtemény. A felvidékiek az itt élő németekhez hasonlóan fejlett, jól gépesített mezőgazdasággal rendelkeztek. Jellemző volt életmódjukra, hogy nagyobb hangsúlyt fektettek a gazdálkodással kapcsolatos teendőkre, mint lakóépületeik berendezésére, díszítésére. Bútoraik, használati tárgyaik elsősorban a célszerűséget szolgálták, kézimunkáik lényegesen egyszerűbbek, kevésbé színesek, mint a szomszéd szobában a székely kézimunkáknál látható. Gyakran előfordult, hogy az ügyesebb kezű parasztemberek téli időben maguk készítették bútoraikat, egyszerűbb konyhai eszközöket, munkaeszközöket. Ilyen pl. a sarokban található gyermek járóka és az asztal előtt álló esztergált támlájú szék. Az ágyon egyszerre régebbi és újabb időkből származó díszes ágynemű látható. Itt is a vetett ágy a család vagyoni helyzetének kifejezője volt. A nagysallói konyhában jellegzetes a sarokpad (itt a helyszűke miatt csak egyik oldalát tudtuk elhelyezni), az asztal fölött a falon tükör, melyet díszes tányérokkal raktak körül. Ruházatuk egyszerű, általában pasztell színű anyagból készült. Az ajtó mögött ruhás ládában szőtt, vászon ingekés gatyák kaptak helyet. A felvidékiek mezőgazdasági gépei, eszközei az istállóban és a gazdasági udvarban berendezett közös kiállításban tekinthetők meg. (Szekér, magszelelő, kukorica morzsoló, szőlő prés stb.)

0 bataszeki_ipartestulet_8787

Bátaszéki Ipartestület

Az 1884. évi ipartörvény szabályozta a kisipari tevékenységet, a kézműves mesterségeket képesítéshez kötötte, valamint kötelezővé tette az ipartestületek a városokban és az olyan községekben, ahol a képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosok száma meghaladta a 100 főt. Az ipartestületeket alapszabály szerint szervezték, és a kényszertársulás elvén alapultak. Ezek célja az iparosok közti rend és egyetértés fenntartása, az iparhatóságok támogatása, az iparosok érdekeinek védelme. Bátaszéken 1891-ben alakult meg a Bátaszék és Vidéke Ipartestület 161 taggal. A testület 1900-ban székház céljára egy parasztházat vásárolt Bátaszék központjában, ugyanekkor alapította olvasókörét és létesített segédszállót. A Bátaszéki Ipartestületen belül 1900-ban megalakult Iparos Olvasókör alapszabályában a napi újságok és ipari szaklapok olvasását, felolvasás és társalgás általi önképzést, társas közhasznú mulatságok rendezését és kiváltképpen az ipar fejlesztését tűzte ki célul. Az 1904-ben készült alapszabály ezeket a célokat kibővíti a magyar irodalom ésművészetek pártolásával, a művelődés terjesztésének igényével ipari kiállítások, szakelőadások tartásával.Az ipartestület az 1900-ban megvásárolt parasztházat átalakította, benne olyan színpaddal rendelkező nagytermet alakítottak ki, amely a kor kulturálódási igényeinek nagyban megfelelt. Az olvasókör könyvtára is helyet kapott a házban, az udvaron tekepálya készült, valamint olyan kerthelyiség állt rendelkezésre, ahol színielőadások megtartására és étkezésre is lehetőség volt. A Bátaszéken ez időben működő szépszámú színjátszó csoportok egyikét az ipartestület működtette. Természetesen az iparosok számára kiemelkedően fontos volt az ipari jellegű rendezvények tartása, amelyek szaktanfolyamok, szakvizsgáztatás, szakelőadás, ipari kiállítás formájában zajlottak.Bátaszéken 1925-ben 309 önálló iparos tevékenykedett. 1948-ban, amikor már egy éve zajlott a kitelepítés, az ipartestület 435 bejegyzett tagot számlált, melyek között legnagyobb számban a cipészek, a fodrászok, a kovácsok, az asztalosok, a kőművesek, a sütők és a kötszövők szerepeltek.1949 elején, túl a kitelepítés okozta közvetlen megrázkódtatásokon és a betelepítést követő beilleszkedési nehézségeken, január 27-én, utolsó közgyűlésükön a vezetőtestület lemondott és megalakult a Kisiparosok Országos Szövetségének helyi szervezete. Az Ipartestület közel 125 éve tevékenykedik Bátaszéken, segítve ezzel a település iparát és kézművességét, valamint vállalkozóit.

0 cikadori_apatsag_romkert_8763

Cikádori Apátság Romkert

A cikádori kolostortemplom a magyarországi cisztercita építészet legrégebbi emléke. Eredetileg háromhajós, keresztházas, egyenes szentélyzáródású volt. Később, feltehetően 14. században, a szentélyt átépítették, bővítették, és sokszögzáródásúra alakították. 1411- ben egy ferences szerzetes bitorolta az apáti címet, majd 1421-1454 között a Szerémségből, Szent Gergely bencés monostorból érkezett, a török elől menekülő bencés szerzetesek telepedtek meg, s Újlaki Imre apát vezetésével a maguk számára foglalták el a kolostort.1478-ig bencés apátság maradt Cikádor, a ciszterciek minden fáradozása ellenére. 1478 után a monostort többé nem említi oklevél. Mikor szűnt meg benne a szerzetesi élet, nem tudható, de a mohácsi csata (1526. aug. 29.) után győzelmesen tovább vonuló török sereg aligha kímélte az építményt. Olyannyira elpusztult, hogy a századok folyamán még a kolostor helye is feledésbe merült. A 19. században tudósok vitatkoztak azon, hol is lehetett, melyik település területén a cikádori apátság. A török korban Bátaszéken palánkvár állt, amelynek területén állt egy régi templom is (ez a cikádori ciszterci templom lehetett). Bátaszék 1687-ben szabadult föl a török uralom alól. A palánkot lerombolták, vele együtt a templomot is. A 18. század első felében a Bátaszéket egykor birtokló ciszterciek a középkori templom romjaira ráépítették a barokk plébániatemplomot. 1903- ban aztán új, neogótikus templom épült. A hagyomány szerint II. Béla király már 1137-ben szeretett volna a Bécshez közeli, 1133-ban alapított heiligenkreuzi apátságból ciszterci szerzeteseket hozni, és letelepíteni magyar földön, de ezt IV. Lipót osztrák herceg megakadályozta. Az osztrák földön eleinte akadozó építkezések befejeződtek, így aztán már fél évtizeddel később (1142) nem volt akadálya annak, hogy Béla király fia, II. Géza király ciszter szerzeteseket fogadhasson magyar földön, akiket aztán a Duna egykori árterének szélén, valamikori fontos hadiút mentén lévő területre telepítette le. Persze a siker aligha Géza érdeme, hiszen ő akkor mindössze 12 esztendős lehetett, sokkal inkább anyja, meg az apjához hű előkelők buzgólkodtak azon, hogy teljesítsék a halott király akaratát. Nem lehet véletlen a helyválasztás, hiszen a közeli Tolnán született II. Géza, s a szerb származású özvegy királyné számára a szülőföldjével kapcsolatot biztosító délre vezető út mindig is fontos lehetett. A Duna közelsége egyben lehetőséget biztosított arra is, hogy az anyamonostorukkal is könnyen tarthassanak kapcsolatot a szerzetesek.

0 i_vilaghaborus_emlekmu_8792

I. világháborús emlékmű

A hősi halottak emlékének ápolását, már a háború alatt több rendelet szabályozta, melyeket a belügyminiszter 1922-ben újból megerősített. Ezek szerint minden település köteles volt emlékművet állítani, így Bátaszék is. Ennek létrehozásával 1921 végén kezdtek foglalkozni. Első tervek alapján szobor készült volna. Ehhez, költségvetési ajánlatot Somogyi Sándor budapesti képzőművésztől kértek. A várható nagy anyagi kiadások miatt azonban a képviselő-testület végül emlékoszlop állítását határozta el. Ebben a döntésben szerepet játszott az országos bizottság sürgetése is, mely az ügymenet meggyorsítása érdekében Schaffner Béla nyugalmazott huszárkapitányt küldte a helyszínre. A 4m magas emlékoszlop helyéül a templomkert északnyugati részét jelölték ki. Elkészítését Müller Tiborra bízták, aki munkájáért 350000 koronát kapott. Anyaga mészkő, melyre aranyozott betűkkel írták rá az áldozatok nevét, valamint egy idézetet Bodnár István szekszárdi költőtől. „Hőseink, mégsem volt hasztalan a ti. harcotok. Össze, itt ez hozta egy dobogásra szívünk! Éltek itt -bennünk mind, áldjuk szép hősi erénytek. S tudjuk, ha- követünk: nagy lesz a haza megint.” Az emlékoszlop átadása 1923. szeptember 23-án volt. A felszenteléssel egybekötöttünnepségre fellobogózták a házakat, kivonult valamennyi egyesület, a közösség aprajanagyja. Az ünnepségen megjelent a kormányzó képviseletében Soós Károly altábornagy, valamint Szekszárdról Vendl István polgármester. A halotti anyakönyvek tanúsága szerint a háború első bátaszéki áldozata Kliebert Jánosközlegény volt. A Sabac melletti ütközetben esett el 1914. augusztus 15-én. Őt még közel kétszázan követték a sírba fronton, fogolytáborban vagy a kórházban vesztve életüket. Neveik átolvasása azt bizonyítja, hogy a település valamennyi vallási és nemzetiségi csoportja részesedett a tragikus teherből. A hősi halottak emlékét őrzi ez az I. világháborús emlékmű.

0 bataszeki_gasztronomiai_est__rendezvenysorozat

Bátaszéki Gasztronómiai Est - rendezvénysorozat

A gasztronómiai est gondolata 1999-ben a székelyek húshagyati báljával fogalmazódott meg Bátaszéken. A rákövetkező évben a székelyek felkérték a településen élő németeket és felvidékieket, hogy a kultúrájuk mellett megismerhessék egymás nemzeti ételeit, ínyencségeit. Így indult útjára 2000-ben a rendezvénysorozat. Minden második év őszén rendezik meg az estet, amelyen a nemzetiségek hagyományosan mindig ugyan azokat az ételeket készítik. A svábok a Kraut und Knedlit, Sauerpree mit Semmelknödelt, meggyszószt Flutával és a disznóvágásokkor szokásos Saurest tálalják a vendégeknek. A székelyek eredeti ételei: a salátaleves, mely képes megnyugtatni a másnapos gyomrot, a málé, a töltött káposzta, a tejfeles csürke és a rétesek. A felvidékiek asztalára a sült kacsa kerül, takar, fehér párolt káposzta, sültoldala, hurka – kolbász, valamint a túrós, szilvalekváros rétesek, kosárka, és a kisasszony remeke sütemények. Ahogy teltek az évek egyre szaporodtak a résztvevők száma, így került be a helyi roma népcsoport jellegzetes sült malaca, a lecsó és az elmaradhatatlan kelt mákos kalács. Ma már nem csak a Bátaszéken élő népcsoportok vesznek részt ezeken az alkalmakon, hanem például a város iskolakonyhásai, óvónők lelkes csoportja, a nagycsaládos egyesület, valamint nagy szeretettel várják a település testvérvárosaiból érkező vendégeket is, akik szintén elhozzák jellegzetes ételeiket és megkóstoltatják Bátaszéken élőkkel. A jó ételek mellé a jó bor és pálinka is jár, melyet a helyi termelők készítenek. A kóstolás után hajnalig tartó bállal záródik az est. A vendégek belépőjegyet vásárolnak. A befolyt összegből finanszírozzák a felmerülő költségeket és az alapanyagokat is.A Bátaszéken élő valamennyi népcsoport aktívan részt vesz a kisváros társadalmi életében, ezzel is elősegítve a településen élők békés egymás mellett élését és egymás kultúrájának megismerését. Gasztronómiai Est – programsorozata arra hivatott, hogy erősítse a településen élő népcsoportok közötti összetartozást.

0 szekely_lazar_amator_fafarago_8802

Székely Lázár amatőr fafaragó

Székely Lázár 1949-ben született, ősei a bukovinai Józseffalváról származnak. A fa szeretete egészen kis korban megmutatkozott, hiszen első kiállítása fafaragóként 1962-ben, a Bátaszéki Általános Iskolában volt. Asztalosnak tanult, 1971-től a bátaszéki Kádár KTSZben dolgozott, ahol díszhordókat faragott. Innentől kezdve aktívan foglakozott faragással. 1975-ben a népművészeti alkotásáért elismerést kapott. 25év szünet után, már nyugdíjasként volt alkalma újra vésőt fogni. Azóta is nagy kedvel és lelkesedéssel készít szebbnél-szebb tárgyakat ajándékba és eladásra is. Különleges élményt jelent számára, ha másokkal is megoszthatja alkotásait, melyek között vannak faliképek, dobozok, fogasok, gyertyatartók, dísz- és használati tárgyak. Ezek alapanyagai a tölgy, a dió és a hárs. Munkái Magyarországon és a világ számos pontján megtalálhatók, így Angliában, Németországban, Belgiumban, Ausztráliában és Tajvanon is.Székely Lázár fafaragó munkái mind egyedi és kézzel készítettek. Saját bevallása szerint szívében, lelkében és álmában is farag. Ezt a lelkesedést, elhivatottságot érdemes a fiataloknak átadni. Ebben nagy szerepe van a bátaszéki Keresztély Gyula Városi könyvtár Mini Galériájának. Itt kap helyet évente az újabb és újabb alkotások kiállításához. Lehetősége lett volna máshol élni és alkotni, de a szíve Bátaszékért dobog a mai napig. Otthonában állandó kiállítás várja a bejelentkezőket.

0 „bataszek_varos_kivalo_pedagogusa”_kitunteto_cim

„Bátaszék Város Kiváló Pedagógusa” kitüntető cím...

Bátaszék város képviselő – testülete a közoktatás színvonalának emelésére, a pedagógusi tevékenység elismerésére és megbecsülésére „Bátaszék Város Kiváló Pedagógusa” elnevezéssel kitüntető címet alapított. A kitüntető cím a város közoktatása, köznevelése területén, bátaszéki intézménynél foglalkoztatott és Bátaszéken dolgozó, határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező pedagógusnak (tanár, tanító, óvónő) ítélhet oda. A cím adományozását a képviselő - testület legalább egy bizottsága, valamint az oktatási intézmény nevelő – testülete kezdeményezheti írásban a megfelelő űrlapon. A kitüntető címmel arany pecsétgyűrű és oklevél jár. Halasiné Bitner Gizella (2002), Neidhardtné Gyarmati Erzsébet (2003), Bátki Erika (2004), Kiss István Lászlóné (2005), Miklósa Istvánné (2006), Papp Zsuzsanna (2007), Sümeginé Szép Mária (2008), Kovácsné Jordán Ilona (2009), Aradi Jánosné (2010), Szabó Éva Mária (2012).A pedagógusi munka legnagyobb öröme, eredményességének legfőbb bizonyítéka az óvodáskorú gyermekek, a diákok sikere, okosodása. Mégis szükség van a nevelési területen kifejtett munka külön elismerésére, a kiemelkedő tevékenység jutalmazására is. A város önkormányzata ezért alapította a „Bátaszék Város Kiváló Pedagógusa” kitüntető címet.

0 szeki_kupa_8835

Széki Kupa

Hagyományosan a Kalász János Városi Sportcsarnokban rendezi a bátaszéki Wado-ryu szakosztály 1996 óta minden év tavaszán a Széki Kupát, mely országos, meghívásos gyermek, ifjúsági, felnőtt és senior bajnokság. 2015-ben jubilál a Széki Kupa, 20. alkalommal kerül megrendezésre. A sportesemény az évek alatt egyre népszerűbb és színvonalasabb lett. 2014-ben rekord számú nevezéssel, (400-at meghaladó) 20 hazai és külföldi egyesület versenyzőivel zajlott. A rendezvény ünnepi köszöntővel kezdődik majd a versenyzők két számban egyéni kata (formagyakorlat) és kumite (küzdelem) indulhatnak. Az izgalmas és jó hangulatú verseny végén kiosztják az érmeket és odaítélik a Széki Kupát. A szervező Nagy Ákos fontosnak tartja az utánpótlás kategóriák megrendezését is, ezzel biztosítva a szakág jövőjét városunkban. A versenyt lebonyolító szakmailag is elismert bírák munkájának, valamint a lelkes szülőknek és a támogatóknak köszönhető a Széki Kupa sikere. Az egész napos verseny technikai feltételei az évek alatt egyre bővült és modernizálódott érthetővé téve a verseny pontozását a laikus néző számára is. A Nagy Ákos edző kezdeményezésére létrejött megmérettetés célja a sportág népszerűsítése és a hagyományteremtés volt Bátaszéken, mely valóra is vált, hiszen az elmúlt közel 20 év ezt bizonyítja. A Széki Kupa az évek folyamán fogalommá vált a hazai karatésok körében. Mára helytörténeti jelentőségű sportesemény, melyen generációk nőttek fel. A Széki Kupa – jelképesen – egy ház, melyet a Karate Szakosztály épített az évtizedek során, rengeteg ember szorgalma és munkája által. Ez a kitartó munka tette ismertté és elismertté az egész országban a Bátaszéki Sport Egyesület Karate Szakosztályát.

0 bodony_janos_amator_festomuvesz_8789

Bodony János amatőr festőművész

Bodony János gyermekkorában jobbára csak ellenállásba ütközött, amikor ecsetet ragadott. Otthon azt hallotta: ne firkáld össze a falat, a szekrény oldalát. Az iskolában: több vizet használj! Hát ő sok vízbe jó sok festéket keverte. Ennek ellenére vonzotta a festészet. 19 éves korában csinált pár rajzot és akvarellt, majd 7 évig semmit. Azóta viszont szinte folyamatosan dolgozik. Mindig mindent egyedül, segítség nélkül csinált, nem voltak tanárai és sokszor festéke sem, de ez nem keserítette el. Életében sokféle munkát végzett, alkalmi és segédmunkás is volt. A festést is igyekszik jól csinálni. Többféle stílusba és technikai megoldással fest. Ez részben előny, részben hátrány. Előny, ha új képi megoldásokat eredményez. Hátrány, ha a néző a befogadó emiatt kevésbé igazodik el. Munkái közt alig van portré, emberi alakok, mert úgy véli a festészet egy szinten túl pénzkérdés, a modell pénzbe kerül a táj nem. Festményei sok bátaszéki otthonban díszítik a falakat. A sok kiállítás mellett köztéri szobrok restaurálását is ő végezte.Lényegében belső kényszerből fest. Nem kedvtelésből és nem szórakoztatásra, ez munka. Úgy érzi nem ő választotta ezt a kifejezési formát, hanem ő jött és –úgy, ahogy- ő maradt hozzá hűséges. Szeretne jó és igaz festő lenni, ez nagyon nehéz és keveseknek adatik meg. Úgy gondolja nem kiválasztott, de néha a kezében érzi a lehetőséget. Az igazi néző, a befogadó ember számár valódi sikerélményt, a szellemi erőfeszítéssel, intelligenciájának mozgatásával megfejtett üzenet jelent. Egyéni világképe, látásmódja, egyedi stílusa értéket képvisel Bátaszéken.

0 werner_pinceszet_8803

Werner Pincészet

Bátaszék Szekszárd után a második legjelentősebb szőlőtermelő település volt az elmúlt száznegyven évben. A jelenlegi szőlőterületek nagy részét a szocializmus időszakában telepítették, ahol modern, nagyüzemi termelésre alkalmas ültetvényeket alakítottak ki. A rendszerváltás után létrejött családi, kis- és középvállalkozások kezdtek szőlőt telepíteni. a Werner család az 1900-as évek óta foglalkozik szőlőműveléssel, bortermeléssel. A Werner Pincészet 2005-ben modern technológiával és új pincével bővült. A pincészet jellemző borfajtái: Müller-Thurgau (Rizlingszilváni), Tramini, Chardonnay, Sauvignon Blanc, Merlot, Kadarka, Kékfrankos, Pinot Noir, Cabernet. Az 1900-as években tette le először a Werner család a borászat „alappilléreit”, hiszen a családnak ekkor főfoglalkozásává válhatott a borászkodás. Több generációt átkarolva szállt apáról fiúra, így őrizve a mai napig a hagyományok tradicionális megőrzését, ápolását e kellemes nedű készítésével és fogyasztásával. A festői környezetben lévő családi borospince és a hozzá tartozó épület a szekszárdi borvidék déli részén közel 1000 hektáros bátaszéki szőlő területen kapott otthont, melyből rendkívüli látványként a Sárköz tárul elénk. Napjainkra korszerű modern technológiával felszerelt pincészetből kikerülő borok, a világban bárhol megállják a helyüket, hiszen eddigi megméretetések során a Werner pincészet borai közül több fajta ARANY minősítést kapott.

0 ostolgyes_8773

Őstölgyes

Az egész domboldalt egykor beborító őstölgyes maradványaként két hatalmas tölgyfa áll az Orbán kápolna előtt. Ezek a fák nyújtanak árnyékot ma is minden évben május 25-én, Orbán napján kizarándokolóknak. A tölgyek pontos korát nem tudjuk, de több száz éves fák, melyek szép emlékei városunknak.

0 bataszeki_punkosdi_retesfesztival_8806

Bátaszéki Pünkösdi Rétesfesztivál

2010-ben a gasztronómiai estek egyre növekvő létszámából levonva a következtetést: az emberekhez a hasukon keresztül vezet az út! A nemzetiségek asztalain mindig ott a rétes, ami biztosan azonnal elfogy. Innen jött az ötlet, hogy legyen a rétesnek is ünnepe. A bátaszéki Német Nemzetiségi Egyesület, a Német Kisebbségi Önkormányzat, a Petőfi Sándor Művelődési Ház és sok-sok szorgalmas asszony segítségével elindult útjára a Bátaszéki Pünkösdi Rétesfesztivál rendezvénysorozat. Első alkalommal a város Tájházában került megrendezésre az esemény, de az óta kinőtte magát és ma már a piactér ad otthont a réteseknek és a vendégeknek. Színes programokkal várják az érdeklődőket. Az ünnepi szentmise után hagyományosan a Bátaszéki Ifjúsági Fúvószenekar adja a térzenét a templom kertjében. A szervezők állandó fellépőkkel, sok zenével és tánccal, helyi kézművesek kirakodóvásárával színesítik évről évre ezt az alkalmat. Kicsiknek és nagyoknak is akad elfoglaltság nem csak a színpadon, hanem a nézőtéren is. A program része a Rajz- és Fotókiállítás, mely a város óvodásainak, iskolásainak és minden ügyes kezű bátaszékinek a munkáját dicséri. A 2013-as évben első alkalommal – hagyományteremtő céllal – Pünkösdi Fúvóstalálkozót szerveztek a rétesfesztivál keretében, nagy sikerrel, így 2014-ben már második alkalommal kerül be a programok közé. A Bátaszéki Pünkösdi Rétesfesztivál a város nagyszabású rendezvénysorozata, melyen a magyar és sváb hagyományokat ápolják és tartják életben. A rétest mindenki szereti és hozzá a színes, érdekes és értékes programok nélkülözhetetlenek egy mai kisváros életében.

0 bataszeki_lany_vagyok_zenemuhires_varos_bataszek_csokra_termettek_a_szep_lanyok

Bátaszéki lány vagyok /zeneműHíres város Bátaszék, csókr...

Minden asszony lánya szép, így hát én se sokat tréfálok.Ránéztem egy legényre a szívem feldobogott ő érte.Bátaszéki állomás a csók nem is olyan fene rossz szokás./:Az a legény vessen ugyan magára, aki átjár udvarolni Bajára.Arról híres Bátaszék, minden édesanya lánya szép.:/ Bátaszéki lány vagyok sej, haj kint lakom az alvégen.Régi rózsám elhagyott, nem baj van helyette más nékem.Bátaszéken szép szokás, egymást éri a szerelmi vallomás.És a lányok jól tudják, udvarlásnak vége majd a házasság./:Belém szeret, megkéri a kezemet, hozzám simul, elrabolja szívemet.Erről híres Bátaszék, minden édesanya lánya szép.:/Kategóriájában, a cigányzenétől a csárdásig, a magyar nótától a lakodalmas zenéig sorolható.Gyulai Erzsi az, aki,(ahogy a közönség szokta mondani), „szép barna hangjával”, nagy szeretettel énekli. Ez az egyik legismertebb dala. Az eredetéről, szerzőjéről nem tudunk, szájhagyományként adták át egymásnak a dallamot és a szöveget a bátaszéki emberek. Lakodalmakkor a zenészek előszeretettel játsszák a mai napig. „ A csend után a kifejezhetetlennek a kifejezéséhez a zene áll a legközelebb.” Legyen ez a dal, a Bátaszéki lakosok legszebb dala.

0 csiki_janos_amator_festomuvesz_8790

Csiki János amatőr festőművész

1962. március 31-én születtet Szekszárdon. Bátaszéken lakik, ahol a gimnáziumi érettségi megszerzése után mozdonyvezetőként dolgozik a bátaszéki MÁV-nál. Gyerekkora óta rajzol, fest autodidakta módon. 1988-ban az Országos Vasutas Képzőművészeti kiállításon jelent meg először a nagyközönség előtt. 1989-ben a XIV. Országos Amatőr Képző- és Iparművészeti Pályázaton vett részt. Ugyanebben az évben alakult meg az Art\'999 Tolna megyei Képző- és Iparművészeti Egyesület, melynek alapító tagja. Minden közös kiállításon és több egyéb csoportos kiállításon szerepelnek alkotásai. Képeit Bátaszéken, Várdombon,Bonyhádon, Pécsen, Foktőn is láthatta a nagyközönség. Munkája fontosabb elismerésének érzi az 1995-ben, a Babits Mihály Művelődési Ház 25 éves évfordulóján megrendezett kiállításon kapott jutalmat és különdíjat, valamint az 1996-ban, az 1100 év Tolna Megyei Képző- és Iparművészek Tárlatán való részvételt a szekszárdi Művészetek Házában. Megrendelésre és ajándékba is nagyon szívesen dolgozik, sok bátaszéki otthonban található a falon Csiki János által festett kép. Bátaszék több épületén az ő általa készített festmények láthatók. Különleges munkái a motorkerékpárokra festett minták. A festészet olyan műfaj, melyhez nem kell feltétlenül személyes kapcsolatba kerülni az alkotónak és a nézőnek. Éppen ezért olyan értéket képviselnek ezek a szép festmények, melyek ízlést formálnak közvetve és közvetlenül is a településen élők és az idelátogatók számára. Alkotásaival szeretne szépet adni az embereknek, de nem áll tőle távol a megdöbbentés sem. Művei önmagukért beszélnek.

0 varrokor_8837

Varrókör

A 2004 áprilisában alakult Varrókör tagjai, szabadidejük hasznos eltöltéseként, heti egy alkalommal, közös összejövetelen vesznek részt. A csoport Sági Lajosné (Ica néni) kezdeményezésére jött létre, hirdetés útján. Kezdetben, az akár negyven főt is meghaladó társaság, az évek folyamán letisztult és mára huszonegy fős állandó taggal működik. A keddenként összegyűlt tagok az otthonról hozott kézimunkával foglalják el magukat, melyet egy meghitt, családi környezetben töltenek el. Hímeznek, kötnek, horgolnak, gobelint varrnak, de szívesen készítenek adománynak szánt apróbb kézimunkákat, egyéb hasznos holmikat.Szervezetük civil társaság. Tagdíj nincs, fonalat felhívás útján kapnak. Nincs szükségük méregdrága fonalakra, beérik a feleslegessé vált gombolyagokkal is. „Adomány útján, adományoznak.” Minden fontosabb ünnepet megtartanak egymás között, mint például: névnap, Húsvét, Karácsony, farsang, melyre nagy odaadással és buzgóssággal készülnek. A hagyományok őrzésének és átörökítésének szellemében, igyekeznek munkáikat az érdeklődő nagyközönség számára is megmutatni, melynek állandó lehetősége a Keresztély Gyula Városi Könyvtár Mini Galéria sorozatában, minden évben egyszer, megtekinthető. 2011. augusztusában az adományozó Varrókör úgy határozott, hogy a Bátaszék Város Polgármesteri Hivatala részére, a Bátaszéki Templom című keretezett gobelint adományozza. A Varrókör a kép kivarrásával, mely közös munka eredménye, a városunk jelképeként szereplő templomot kívánta megörökíteni. A templom ábrázolása gobelinek korábban még nem létezett, ez az ábrázolás új látványként jelenik meg. 2012. januárjában selyem lobogót kapott a Bátaszéki Polgárőr-egyesület, működésének huszadik évfordulójára. Az ajándékot díszítő motívumokat, a kézimunka klub tagjai, maguk rajzolták és hímezték. A hímzés, tűfestés technikával, nehézselyem alapon került kidolgozásra. 2012. májusában, a Bátaszéki Tűzoltók kérésére készítettek egy díszszalagot, melyet a tűzoltók ajándékba szántak Bátaszék testvérvárosának, Besigheimnek. 2012. szeptemberében az adományozó Varrókör tagjai munkájukkal járultak hozzá a Diáktűzoltók Véménddíszzászlójának elkészüléséhez. 2012. októberében, a varrókör saját díszzászlója készült el, melynek megszentelésére a Bátaszéki Római Katolikus Templomban került sor. 2013. májusában, a Bátaszék Önkéntes Tűzoltó Egyesület kérésének eleget téve, a Varrókör díszszalagot készített. A sok szép motívum mellett, felkerült a „130 éves évfordulóra Önkéntes Tűzoltó Egyesület Bátaszék” felirat is. 2013. júliusában a Zombai Önkéntes Tűzoltó Egyesület kérte meg a varrókör tagjait, hogy készítsenek egy díszszalagot, melyet Németországi testvértelepülésüknek szeretnének ajándékozni. 2013. szeptemberében a varrókör tagjai, Dévára utaztak, ahová 18 saját készítésű takarót, és egyéb adományokat, (fonalat, hímeznivalót) vittek ajándékba, az árvaháznak. Böjte Csaba, ferences rendi szerzetes újra megszentelte a 2012-ben készült zászlót. 2014. őszén, pedig magánszemély kérésére, a varrókör tagjai Úr asztala terítőt és Szószék terítőt hímeztek a Bátai Református Templomnak. Az átadásra decemberben, közel háromhónapnyi munka után került sor. A varrókör tagjai, feladatuknak tekintik a hagyományok őrzését és átörökítését, annak megszerettetését a fiatalabb generációval. Maguk módján igyekeznek szeretett városuk életében aktívan részt venni,környezetüket szebbé varázsolni. Az általuk elkészített dísz-zászlók, szalagok és terítők minden munkafolyamatát (rajzolását, kézzel készült hímzését és a munkadarab készre varrását) ők végzik.

0 dr_hermann_egyed_istvan_munkassaga_8809

Dr. Hermann Egyed István munkássága

Hermann Egyed István 1895. február 17 - én Bátaszék született és 1970. március 22 - én halt meg. Középiskoláit Szekszárdon és Pécsett végezte, a ciszterci rend pécsi gimnáziumában érettségizett 1914-ben , ez után Jászón belépett a premontrei szerzetesrendbe. Az újoncév kitöltése után az innsbrucki teológiai akadémián tanult (1915–1920). Pappá szentelték 1918. szeptember 30-án. Innsbruckban hittudományi doktori oklevelet kap (1921), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen német–történelem szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori oklevelet (1929) valamint a katolikus egyház története Magyarországon a török felszabadító háborúktól napjainkig tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1933). 1940-42-ig tábori lelkész, a szegedi egyetemen tanszékvezető tanár, a bölcsészeti kar dékánja majd helyettes rektora. 1949-ben eltávolították az egyetemről és a veszprémi egyházmegye püspöki levéltárának kezelésével bízták meg. 1965-től haláláig Bátaszéken élt, és amíg ereje engedte egyházi tevékenységet folytatott. Dr. Hermann Egyed István 1992-ben posztumusz díszpolgári címet kapott Bátaszéktől kiemelkedő tudományos munkássága, egyháztörténeti, ezen belül a bátaszéki Ciszterci apátságról szóló könyvei elismeréseként. Bátaszéken élt és tevékenykedett, a helyi köztemetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben). Nagy egyháztörténeti monográfiája (A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig) csak halála után jelenhetett meg (Adriányi Gábor gondozásában, Münchenben, 1973-ban). Születésének 100. évfordulóján emlékkonferenciát rendeztek tiszteletére Bátaszéken, 1995. máj. 20-án, s a tudományos ülés után emléktábláját is felavatták. Az 1990-es években önéletírása és néhány tudományos dolgozata is megjelent a bátaszéki gimnázium gondozásában.

0 cikador__ujsag

Cikádor - újság

1991-ben a székesfehérvári nyomdából érkezett egy ajánlat önkormányzati újság előállítására. Mayer Antal rajztanár készítette el a lap fejlécét, mely olyan jól sikerült, hogy a mai napig használatban maradt. Az első években egymást váltották a lap élén álló szerkesztők. Az újság készítése ekkor még sok nehézséggel járt, a technikai felszereltség kezdetleges volt. Fordulópontot jelentett 1997-ben, amikor megalakult a Cikádor – Média Kht. Ma a mindenkori művelődési ház vezetője a felelős szerkesztő. Kezdetben kéthetente megjelenő lap mára havi lappá változott és jut el minden bátaszéki háztartásba. Az újságtelepülésünk lenyomata. Az önkormányzat büszke arra, hogy felvállalja az újság előállításának költségeit, hiszen ilyen színvonalas önkormányzati lappal kevés település büszkélkedhet. Az újságban állandó rovatok vannak, közlemények, hirdetmények, meghívók, sport rovat. Lelki és szellemi táplálék.Bátaszéken havonta megjelenő Cikádor újság fontos, értékes információkat juttat el a város lakosaihoz ingyen, mindenki számára elérhetővé téve a város életével kapcsolatos információkat. A Keresztély Gyula Városi Könyvtárban elérhető az eddig megjelent összes példány, amely már önmagában is értéket képvisel. Az újság már online is elérhető.

0 nagy_laszlo_honvedfelszerelesgyujtemenye

Nagy László honvédfelszerelés-gyűjteménye

Nagy László gyűjtőszenvedélye 20 évre nyúlik vissza, amikor kiskamasz korában Bátán, a padláson megtalálta dédapja által hazahozott vésett ágyúhüvelyt. A történelem, a háborúk érdekelték, olvasott, keresgélt róluk könyvekben. Amikor egyszer-egyszer előkerültek hadtörténeti tárgyak a padlásokról az ismerősök odahozták hozzá, tudták, hogy nála jó kezekben vannak. Így szépen lassan gyarapodott László gyűjteménye. Később már saját kezűleg is kutatott a föld mélyén rejlő háborús tárgyak után. Horthy-korszak és a II. világháború magyar hadseregében használt felszereléseket találjuk a gyűjteményében. Fényképek, kitüntetések, halotti értesítők, térképek, levelek és képeslapok a frontvonalból, hatástalanított karabélyok, puskák, szuronyok vannak a birtokában. A gyűjtő kiemelten kutatta a Margit vonalat, az ott talált ásott magyar vonatkozású tárgyakat is meg lehet tekinteni.Bátaszék egyedülálló gyűjteménnyel gazdagabb Nagy László odaadó munkája által. Városunkban kiállítást szerveztek tárgyaiból a doni katasztrófa 70. vfordulójára, ahol hatalmas volt az érdeklődés. Nagy László számára külön öröm volt, hogy az általános iskola tanárai milyen sok osztályt elvittek megtekinteni a gyűjteményét. Rendkívül fontosnak tartja, hogy a gyerekek a történelem közelébe kerüljenek, bízik abban, hogy kiállításával sikerül egy kicsit a szemléletüket formálni és máshogy tekintenek hőseinkre, új példaképeket találnak maguknak. Úgy véli ez ma az egyik legfontosabb feladat. Az idősek számára ez a gyűjtemény tragikus kort idéz fel, de ugyanakkor őrzi a háborúban odaveszett családtagok emlékét.

0 szent_florian_szobor_8781

Szent Flórián szobor

Szent Flóriánnak a tűzoltók védőszentjének tiszteletére 1857-ben állított szobrot a bátaszéki elöljáróság a tűzoltó szertár közelében. A következő évben 1858. április 28-án újra foglalkoztak a szobor ügyével, s elvállalták a szobor fenntartását és gondozását. A nagy múltra visszatekintő Bátaszéki Tűzoltó Egyesület Flórián tiszteletére zászlót is készíttetett, mely restaurálva ma a templomban látható. A homokkőből készült, egykor festett szobor időközben nagyon rossz állapotba került, így 1993-ban Bátaszék Önkormányzata új szobrot készíttetett a régi helyére. Műemlék védelem alatt áll.

0 zador_jeno_zeneszerzo_zenetortenesz_munkassaga

Zádor Jenő zeneszerző, zenetörténész munkássága

Zádor Jenő (született: Zucker) Bátaszéken született 1894. május 11-én és Los Angelesben 1977. április 5-én halt meg. A bécsi Konzervatóriumban R. F. J. Heubergernél (1911), Lipcsében Max Regernél zeneszerzést tanult (1913). Zenetudományi tanulmányait Lipcsében folytatta. Münsterben szerezte meg zenetudományi diplomáját Wesen und Form der symphonischen Dichtung von Liszt bis Richard Strauss c. disszertációjával 1921-ben. Ebben az évben Bécsben a Neues Wiener Konservatorium zeneszerzés tanárává nevezték ki. Kamaraművei közül az 1933-ban írt Zongoraötöse a legismertebb. Dalokat, zongoraműveket is komponált. 1939-ben az USA-ba emigrált. 1940-től Hollywoodban tanított és főként filmzenéket írt. Hollywoodban annak a sokat foglalkoztatott filmzeneszerző csapatnak atagja lett, amelyek rangját Erich Wolfgang Korngold, Franz Waxman és Rózsa Miklós tevékenysége adta meg. Rózsának a Ben-Hur című filmhez írt zenéjét Zádor Jenő hangszerelte. Stílusában Max Reger és Richard Strauss követője volt. Világhírét első amerikai sikere, a József Ferenc királyi herceg szövegkönyvére komponált Kolumbusz Kristóf opera hozta meg, melynek a New York-i Rockefeller Színházban megtartott bemutatóját az NBC rádióállomás is közvetítette.Csak kevesen tudják városunkban, hogy Bátaszék világhírű zeneszerzővel is büszkélkedhet. Zádor Jenő emlékét 2010 októberében felavatott emléktábla őrzi a bátaszéki Művelődési Ház falán. Hagyományteremtő céllal 2012 óta minden évben Zádor Jenő emléknapot szerveznek a Keresztély Gyula Városi Könyvtárban. Ezen a napon felidézik munkásságát, életútját zenés – játékos vetélkedő formájában. A rendezvény koszorúzással zárul emléktáblájánál.

0 bataszeki_pecsenye_8755

Bátaszéki pecsenye

Hozzávalók: 1kg marhafelsál, 10 dkg gomba, egy kávéskanál reszelt vöröshagyma, 5 dkg füstölt szalonna, egy kávéskanál olaj, 3 ecetes uborka, 1 fej vöröshagyma, 2 evőkanál zsír, 2 szem paradicsom, 2 cső zöldpaprika,só, törött bors.Elkészítés: A szép, tömör húsdarabot úgy vágjuk be kétszer párhuzamosan, hogy a húst szétterítve, egyujjnyi vastag, téglalap alakú húsdarabot kapjunk. Széleiről a fölösleges húst levágjuk, és megdaráljuk. Az olajban megpirítjuk a reszelt hagymát, megpároljuk benne a karikára vágott gombát, megsózzuk, megborsozzuk, és összedolgozzuk a megdarált hússal. A finomra vagdalt szalonnával ízesítjük, és vékonyan a húsra simítjuk. A közepére hosszában vékony uborkákat rakunk, és összegöngyölve átkötjük. Megforrósítjuk a zsírt, fedő alatt megpároljuk benne a kockára vágott hagymát, megforgatjuk benne a húst, mellérakjuk a paprikát meg a paradicsomot, megsózzuk, és puhára pároljuk. Tálaláskor a tálat rizzsel alapozzuk, erre fektetjük a zsineg nélküli, fölszeletelt húst, és az egészet leöntjük az áttört mártással.Helyi gasztronómiai specialitás, mely országosan is ismert.

0 svab_neprajzi_gyujtemeny_8776

Sváb néprajzi gyűjtemény

Az anyagi jólétet sugalló, rangos német parasztház 2000 júniusától ad helyet a Bátaszéken élő három legnagyobb népcsoport tárgyi emlékeinek. Városunk lakossága zömében a XVIII. században ide telepített németekből, a II. Világháború után áttelepített felvidéki és Bukovinából elmenekült székely magyarokból tevődik össze. Az ő bútoraikat, használati tárgyaikat, ruháikat, kézimunkáikat őrzi és mutatja be ez a gyűjtemény. Az épület első két helyiségében a bátaszéki német ajkúak (svábok) lakberendezési, ruházati és használati tárgyai láthatóak. Az utcafronti \"nagyszobában\" egy igazi sváb hálószoba került kialakításra. A gyűjtemény alapja a több mint kétszáz éves, mívesen faragott hálószobabútor (2 ágy, 2 éjjeliszekrény, 2 ruhásszekrény). A jellegzetesen bátaszéki sváb viselet felöltöztetett bábukon látható illetve álló fogason és a szekrényekben került elhelyezésre. Az 1900-as évek elején, a vagyoni gyarapodásukkal egy időben viseletváltásra került sor a sváboknál. A régi egyszerűbb, paraszti női viseletet felcserélték selyemből, brokátból készített, pliszírozással rakott ruhára, mely alá a fiatal lányok ünnepek alkalmából 16 alsószoknyát is húztak. A bátaszéki svábok betelepülése még javában zajlott, amikor 1736-ban (az országban az elsők között) már megalakították a helyi \"Lövésztestületet\". A hálószoba falán elhelyezett korabeli fotók tanúskodnak az egylet tevékenységéről és a tagok díszes egyenruhájáról.A konyhában a virágmintás \"sparherd\", a jellegzetes sváb asztal és székek mellett két konyhaszekrény (egy paraszti, egy polgári stílusú), egy fali tálas, egy sublót és egy porcelán mosdókészletet tartalmazó tisztálkodási sarok látható. A helyiségben konyhai munkaeszközökön kívül a sváb \"házi bölcsességeket\" tartalmazó hímzett falvédők is helyet kaptak. A bejárati ajtó mellett a katolikus bátaszékieknél elmaradhatatlan fali szenteltvíztartó található.Régebben a nagy belmagassággal bíró helyiségekben a mennyezetet színes festéssel és mintázattal látták el, mely optikailag csökkenti a magasságot. A felújítási munkálatok során előkerült díszítés alapján mindkét helyiségben rekonstruálásra került ez a jellegzetes momentum.

0 emlektablak_bataszekentelepulesunkon_megtalalhato_emlektablak:

Emléktáblák BátaszékenTelepülésünkön megtalálható emlékt...

1. Bátaszék, Baross Gábor u. 1/A – Baross Gábor, vasminiszter emléktábla2. Bátaszéki Erdészeti Iroda épülete – Koltay György, erdőmérnök emléktábla3. Bátaszéki Művelődési Ház – Zádor Jenő, zeneszerző emléktábla4. Bátaszéki Polgármesteri Hivatal – Bátaszéki Nemzeti Bizottság tagjai emléktábla5. Bátaszéki Számvevőség épülete – műemlék emléktábla6. Bátaszéki Vasútállomás épülete – Bátaszéki németek kitelepítése emléktábla7. Besigheim játszótér – Spielplatz emléktábla8. Cikádor Általános Iskola – az épület építtetőinek emléktábla9. Cikádor Általános Iskola¬ – kegyeleti emléktábla az 1993. február 12.-ei autóbuszbaleset áldozatainak10. Dr. Csanády György – orvos és magángyűjtemény alapító emléktábla11. II. Géza Gimnázium – „Malenkij Robot” emléktábla12. II. Géza Gimnázium – Lovas M. János, igazgató úr emléktábla13. II. Géza Gimnázium – M. Kir. Áll. Polg. Fiú- és Leányiskola emléktábla14. Iparos Kávézó – Bátaszéki Vállalkozók Ipartestülete emléktábla15. Kalász János Városi Sportcsarnok – akik sokat tettek Bátaszék sportjáért emléktábla16. Katolikus Plébánia – Dr. Hermann István Egyed, premontrei kanonok emléktábla17. Keresztély Gyula Városi Könyvtár – Németh Kálmán emléktábla, a bukovinai székelyek hazatelepítője emléktábla18. Nagyboldogasszony Plébániatemplom kert – 1441 Bátaszék-Bátai csata emléktábla19. Nagyboldogasszony Plébániatemplom kert – első magyar ciszterci apátság temploma emléktábla20. Piactér – Krisztus kereszt21. Református Imaház – Székely Dezső, a református gyülekezet alapítója emléktábla22. Szentháromság tér – Mansfeld Péter, az ’56-os forradalom legfiatalabb mártírja emléktábla23. Szentlőrinczy ház - Schindler Haus emléktábla24. Vicze János Városi Sportpálya – Dr. Pató József, sportorvos emléktábla25. Vicze János Városi Sportpálya – Novák István, tanár úr emléktáblaBátaszéken fellelhető emléktáblák örökítik meg az itt élőknek és az idelátogató vendégeknek a városunk történelmével kapcsolatos eseményeket, őrzik emlékét az itt élt és munkálkodott személyeknek. Fontos a múlt ismerete ahhoz, hogy a felnövő generáció tovább tudja örökíteni az igazi értékeket. Megállni egy-egy emléktábla előtt és emlékezni eseményekre, életutakra példa minden ember számára.

0 szekely_disznovagas_8834

Székely disznóvágás

„ Körbe jár a butykos, jó pálinka benne, kell is a bátorság ily cselekedetre.” Visszaemlékezve a múltra, visszamenve az időben, télvíz idején farsangkor kikerekedett disznók sivalkodtak a böllér kése alatt. Mára azonban egyre több ház akad, ahol már csak emlékekben ríkatják a disznót. Ezt a folyamatot próbálják tompítani minden évben a Bátaszéki Székelyek Baráti Körének tagjai és szimpatizánsaiból alakult csapata a Ferenc-házban. A hagyományt úgy próbálják megőrizni, hogy elkészítik az elődeik által is készített ételeket, és az általuk használt fűszerekkel ízesítik azokat. Ilyen ételek például: a pecsenye, sültmáj, pörkölt, málé, orjaleves, galuska (töltött káposzta), sült hurka, kolbász, savanyú mártás (macskanadrág), böjt idején cibereleves, süteménynek a fánk és a kútban kelt kalács, valamint az elmaradhatatlan köménymagos pálinka. Használt fűszereik: a feketebors, majoránna, csombor, kapor és a lestyán. Az igyekezet meghozza gyümölcsét, melynek eredménye a finom vacsora, amit jó társaságban, beszélgetve fogyasztanak el a vendégek. A rendezvényen próbálnak kedvet csinálni, népszerűsíteni, ápolni a népcsoportokra jellemző gasztronómiai szokásokat. A hagyományt viszik színre, büszkén mutogatván, hogyan is volt régen. „Isten áldja meg a disznót, s a gazdáját!”

0 galli_janos_munkassaga_8829

Galli János munkássága

Galli János (1921-2006) Bátaszéken született, karnagy, zeneszerző, a magyar fúvószenei élet ismert és elismert személyisége volt. Zenetanárként számos vonós ás fúvós együttest, kórust vezetett, százával készített fúvószenekari átiratokat, hangszerelt műveket különböző méretű és összetételű zenekarok számára. Saját kompozíció közül indulói, népdalfeldolgozásai és egyházzenei füzetsorozata a legjelentősebbek. Kiváló hangszerelő volt. A magyar államalapító király emlékére írt művét jó hangzása és könnyű játszhatósága miatt ajánlják az ifjúsági fúvószenekarok és karnagyaik számára. Galli János nevét viseli a Csongrádi Művészeti Iskola, ahol igazgatóként dolgozott 1982-ig. A Pro Urbe Csongrád díjat 1982-ben kapta meg. A Bátaszéki Ifjúsági Fúvószenekar 2013-ban részt vett a pécsváradi német nemzetiségi fúvósok versenyén, ahol arany minősítést kaptak. A megmérettetésen egy kötelező művet is elő kellett adniuk, ami Galli János bátaszéki származású szerző Várdomber Marsch című műve volt. Jó példa ez, hogy városunkban élő fiatal zenészek megismerjék nagy elődeik munkáját és reményeink szerint továbbadják majd az utódaiknak is, így őrizve kis városunk értékeit.

0 rudolf_laszlo_hexasakk_europa_es_vilagbajnok_csaladfa_kutato_munkassaga_8774

Rudolf László- hexasakk Európa- és világbajnok, családfa...

Bukovinai székely családfa kutatásban végzett munkája, hexasakk Európa- és világbajnoki eredménye.Rudolf László: Bukovinai székely családok című könyv egy 16 kötetesre tervezett sorozat első része. Rudolf László: Józseffalvi fényképalbum című, 1062 darabos fényképgyűjteménye a maga nemében egyedülálló.

0 bataszek_pro_urbe_dij_8804

Bátaszék Pro Urbe díj

A Pro Urbe Bátaszék elismerés annak a közösségnek vagy magánszemélynek adományozható, amely vagy aki Bátaszék város és lakossága érdekében hasznosmunkásságával járult hozzá a gazdasági, az egészségügyi, az oktatási, a kulturális, a közigazgatási, vagy a társadalmi élet bármely területének fejlesztéséhez, növelve ezzel a Bátaszék város jó hírét, tekintélyét. Bátaszék Pro Urbe elismerést a város képviselő – testülete legalább egy bizottsága, valamint közösségek erre illetékes szervei kezdeményezhetik írásban. Az elismeréssel bronz emlékplakett és oklevél jár. Gesztesi Károly (1996), Kajsza Józsefné (1996), Tamási Istvánné (1996), Dr. Valter Ilona (1997), Glöckner János (1997), Béres Sándorné (1998), Kunos Ferenc (1998), Monigl Mátyás (2000), Önkéntes Tűzoltó Egyesület (2000), Sümegi József (2000), Topor István (2000), Csukor Árpád (2000), Péter József (2000), Kemény Lajos (2002), Szűcs Tamásné (2004), Rudolf László (2005), Rozsnyai János (2006), Dr. Gerner Éva (2007), Zeyer Imre (2008), Werner Mihály (2008), Mezei Bonifácné (2009), Szabó István (2009), Károlyi Károly József (2010), Kajsza József (2010), Kóbor János (2013) vehették át a díjat. Bátaszék Pro Urbe díj elismerése azoknak, akik elősegítik a város fejlődését és a jó hírét.

0 schroth_es_fia_kadar_es_asztalosipari_muhely_8799

Schroth és Fia Kádár és Asztalosipari Műhely

A Schroth és Fia Kádár és Asztalosipari Műhely Tolna megye és a szekszárdi borvidék déli részén, Bátaszéken található. Kádár szakma virágzása ma már a múlté, de Bátaszéken a Schroth család megpróbálja életben tartani ezt a szép mesterséget. A fa szeretetét a dédapától örökölte a család. Nemcsak az előállított termékeket, hanem a kézi kádárszerszámokat is saját kezűleg készítették igényeiknek megfelelően. Ma már modern eszközöket is használnak az alapanyagok megmunkálásához. A boroshordók készítéséhez tölgy-, akác- és eperfát használnak. A vásárlók kívánságainak eleget téve a boroshordókat szép, míves fafaragásokkal is ellátják. Asztalosmunkák gyártásával több, mint tíz éve kezdtek el foglalkozni. Épületilletve bútorasztalos termékek is gyártanak mind egyedi megrendelésre. Bátaszék főutcáján több felújított épület bejárata, kirakata az ő kezük munkája, ahogy sok bátaszéki család otthonában lévő bútordarabok, használati tárgyak is, mint például a faesztergályozással készített 1 illetve 2 dl-es fa borospoharak. Kiegészítő tevékenységként foglalkoznakszőlőtermesztéssel, borkészítéssel, méhészettel és méhészeti termékkel.A kádár mesterség dédapai örökség, mint ahogy a kézi kádárszerszámok is, amelyekkel a mai napig, gépi technológiával kiegészítve készítik kádáripari termékeiket. A szakma hagyományainak megőrzése, ápolása és továbbörökítése a következő nemzedéknek fontos feladatuk. A Schroth és Fia Kádár és Asztalosipari Műhely a kis darabszámú, egyedi munkák megrendelését várja a pincétől a présházig. Hiszik, hogy a kézimunkának még van értéke ma is.

0 bataszeki_katolikus_plebania_epulete

Bátaszéki katolikus plébánia épülete

A klasszicista stílusban épült plébánia1899- 1903 között a Nagyboldogasszony plébániatemplommal együtt készült el. A régi plébánia helyére épült, ahol 1728-ban Jány Jakab Ferdinánd-apátot meggyilkolták. A plébánia szilárd anyagból épült, 6 szobás, szűk konyhával és kamrával.Helyi építészeti érték, egyrészt elhelyezkedése, másrészt építészeti stílusa miatt. Az épület egyik különlegessége a kémények, melyek kis házakra emlékeztetnek.

0 szekely_albert__faora

Székely Albert - Faóra

A millenniumi záró ünnepségsorozat alkalmával került a székely szobába az a faóra, melyet Székely Albert józseffalvi ezermester készített 1943-ban. A mester régi órákat javítgatva tanulta ki az ácsmesterség mellett az órák szerkezetét. Ez után már valóra válthatta álmát, hogy egy 2 méter magas \"szalonórát\" készítsen. Három ilyen óra készült, melyből a tájházban található időrendben a harmadik darab. A korabeli Filmhíradó is beszámolt a szabadkai vásáron bemutatott óráról. Nem készült el teljesen, a külső faragások félbemaradtak, de az óraszerkezet működött. A második világháború eseményei kapcsán az óra Szegeden egy katolikus plébánosnál kötött ki. Innen került a szegedi múzeumhoz, ahol a pincében raktározták. Az évtizedek alatt állapota sokat romlott, megrongálódott. Feliratának egy részét levésték - rendszer-idegennek nyilvánult a kormányzó Horthy Miklósra való hivatkozása miatt. Időközben Székely Albert sem volt olyan helyzetben, hogy tehetett volna valamit az óráért. Péter András Bátaszéki asztalos mester vállalta a felújítást, bár már nem sikerült működőképes állapotba hoznia. A bátaszéki székelység magáénak érzi, hiszen jelképezi számukra az egykori otthont, a sorsközösséget. A tájház látogatóinak egyik kedvence az óra, nagy népszerűségnek örvend mind sorsa, mind művészi értéke miatt.

0 viragvasarnapi_passiojatek_8817

Virágvasárnapi passiójáték

1999-ben, Sümegi József, gimnáziumi igazgató ötlete alapján határozta el a Bátaszéken működő Szent Cecília Kórus, hogy korabeli jelmezekben, tömegjelenetekkel feleleveníti Jézus életének utolsó, tragikus mozzanatait. Közel száz szereplőt megmozgató misztériumjáték koreográfiáját Sümegi József, az éneket Jagicza József tanította be már az első alkalommal is. A Szent Cecília Kórus énekli az ilyenkor szokásos evangéliumot, amelynek megjelenítésében felnőttek, általános iskolások és középiskolások egyaránt közreműködnek. Minden évben Kajsza Béla látható Jézus szerepében. A misébe ágyazottan kerül bemutatásra a Máté passió misztériumjátéka. 2014-ben a 22. élő passiót láthatták a hívők, mivel a környező településekre és Bátaszék testvérvárosában is bemutatásra került már.Ez az érdekes, látványos és megható Virágvasárnapi passiójáték különleges esemény Bátaszéken. Rengeteg keresztény ember érkezik szerte az országból és külföldről is erre az alkalomra. Az esemény hozzájárul minden hívő ember Húsvétra készüléséhez. A vallásos ember számára fontos, hogy ily módon is átélheti és megértheti Jézus értünk való áldozatát. A keresztény ember közössége és a Húsvét öröme erősödik meg ezen az alkalmon.

0 bataszeki_nemzetisegek_parkja_8788

Bátaszéki Nemzetiségek parkja

A parkot a helyi egyesületek hozták létre az önkormányzat támogatásával, mely a Bátaszékre telepített népcsoportoknak állít emléket. A parkban található öt kopjafára a következő öt helységnév és évszám van rávésve: Józseffalva 1785-1941, Fogadjisten 1776- 1941, Istensegíts 1777-1941, Hadikfalva1785-1941 és Andrásfalva 1786-1941. Ezekből a falvakból érkeztek ide székelyföldről a kitelepített családok. A fő helyen áll a székely kapu. Emellett két másik faragás is található a parkban, a sváb és felvidéki népcsoportokra emlékeztetve a Szekszárd felől Bátaszékre érkezőket. A szép kompozíciót székelyföldi, Gyergyóditróból érkezett fafaragók készítették 2001-ben. Rozsnyai János tervei alapján. Munkatársai: Barabás Zoltán, Bajkó Szabolcs, Csibi István, Pál Levente, Ilyés Sándor,Szabó Árpád, Kinda Csaba, Román Károly, Mezei László, Madaras Szilárd, Páll István, Pobtik K. Gábor, gyergyóditrói fafaragász csoport. Bátaszék kulturális és gazdasági növekedése az itt élő népcsoportok közös munkája nélkül nem jöhetne létre. Ez a park szimbolizálja ezt az együttműködést, mely a parkosítás mellettfolyamatosan gyarapodik.

0 konyvbaratok_klubja_8832

Könyvbarátok Klubja

A Könyvbarát Klub létrehozásának ötlete Zsigmond Bélánétól származott, aki rendszeres könyvtár-látogató volt. Az első összejövetelre 40 meghívót küldtek ki és 22-en mentek el, akik az óta is rendszeres látogatói a klubfoglalkozásoknak. A tagok nyugdíjas pedagógusokból és olvasni szeretőkből áll, akik 1998 óta minden hónapban egyszer találkoznak, egymással töltenek néhány órát. Ezek az alkalmak igen változatosak. Állandó programjuk közé tartozik könyvismertetés, részletek felolvasása és az elmaradhatatlan beszélgetések. Minden év végén közösen is megünneplik a karácsonyt. Ismeretterjesztő előadásokat hallgatnak, író-olvasó találkozókat szerveznek. Volt kiállításuk a klub működésének dokumentumaiból, rendezvények és kirándulások fotóiból, emlékeikből. A programjaikat gyakran a Keresztély Gyula Városi Könyvtárral együtt, közösen rendezik meg. A megemlékezéseken, irodalmi délutánokon kívül kirándulásokat is szerveznek.Vezetőjük, Csiki Béláné azt vallja, hogy hazánkat, megyénket, közvetlen környezetünket meg kell ismerni. A látnivalók pedig úgy válnak igazán élménnyé, hogy hozzáértő, elkötelezett útikalauzaik vannak, akik kedvesen, szolgálatkészen fogadják őket. Ezek a megismerések teszik értékessé az együttlétüket és a megszerzett ismereteket továbbadhatják az arra fogékony embereknek. Új tagokkal is bővültek az utóbbi időben, ami megerősítés munkájukhoz.A Könyvbarát Klub egyike szeretne lenni azon közösségeknek, ahol az igazi értékek számítanak, ahová érdemes elmenni és jó ott lenni ebben a háborgó, elbizonytalanodó világban. A klub tevékenysége hozzájárul városunk kulturális életéhez. Összefogja az olvasni szerető embereket, akik olvasói élményeiket közösségben is elmesélik gazdagítva ezzel másokat is.

0 szent_orban_kapolna_8782

Szent Orbán Kápolna

1739-ben a hívők fogadalmat tettek, hogy a pestis járvány elmúltával kápolnát emelnek. Így épült fel 1754-ben a szőlőhegy patrónusának tiszteletére a Szent Orbán kápolna. Ekkor egy harangja és egy miseruhája is volt. Az 1775-ös vizitáció említést tesz a kápolna fa tornyáról is, az 1811-es jegyzőkönyvből pedig megtudjuk, hogy itt Orbán napján misét tartanak, ahova a bátaszékiek körmenetben vonulnak ki, s azt is, hogy egykor a pestis idején épült. Egyébként erre utal az oltár előlapját díszítő olajfestmény, Palermói Szent Rozália barokk képe, akit a pestis ellen hívtak segítségül. A kápolna dongaboltozatos, huszártoronnyal ellátott épület. Főoltárán Szent Orbán barokk képe látható pápai öltözetben, kezében kék szőlőfürtöt tart. A kép mellett két későbbi szárnykép is látható, Mária Magdolnát és Szent Flóriánt ábrázolja. A kápolnát 1990-ben újították fel. Műemlék jellegű épület. Szép emléke a barokk építészetnek.

0 fenyo_kupa_8828

Fenyő Kupa

1982-ben Bátaszék nagyközség vezetői és sportbarátai létrehozták a Fenyő Kupát. Első két évben az eseményt Dunaszekcsőn illetve Decsen rendezték, majd beköltözött a verseny Bátaszék szép, új sportcsarnokába. A sportesemény létjogosultságát semmi nem bizonyítja jobban, mint az, hogy 2014-ben már a XXXII. Fenyő Kupa került megrendezésre. Az esemény minden év december 27-30-a között megtölti a sportcsarnokot. A négy nap alatt – különösen 30-án -, a döntő napján valóságos karnevált varázsol a terembe. Ismerősök találkozóhelye, akik az amatőr csapatokban küzdenek, a profi ligában pedig térségünk igazolt futballistái, a bátaszéki kötődésű NB-s játékosokkal együtt baráti csapatokat alakítva mérkőznek a győzelemért. 2014-ben 12 csapat mérkőzött egymással. A futballrajongók naponta 20-20 mérkőzést nézhettek végig.A Fenyő Kupa rendezvény népszerűsége a kezdetektől töretlen, felfele ívelő pályán tartja magát a labdarúgás szerelmesei körében. Ez a rendezvény biztosítja Bátaszék és környékének a holt szezonbeli tömegsport lehetőségét.

0 kalvaria_kapolna_8768

Kálvária kápolna

Érdekessége, hogy az ország egyetlen síkvidéki kálváriája. Bátaszék határában ez a kis kápolna már a 18. század 30-as 40-es éveiben állt, melyet Thesz Bálint ősei építettek a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Mellette kálvária is volt, mely három keresztből és három szoborból állt. Mai végleges alakját 1811-ben nyerte el, amikor a Kliegl család megépítette családi sírboltját a kápolna keleti oldalán. Tetején járható terasz van, amelyre kétoldalt vezetnek fel a lépcsők. A szobrok közül különösen kiemelkedik szépségével Mária Magolna térdelő alakja.

0 euromoka_8826

Euromóka

Németül Jugenspiele, franciául Jeux d’amite, szlovákul Eurohry, magyarul pedig EuroMóka. Ez a neve az Európa fiataljait megmozgató nemzetközi versengésnek. Az immár hagyománnyá vált EuroMóka,1982-óta tartó rendezvénysorozat, melyen a szlovák Nagysalló, az erdélyi Gyergyóditró, a német Besigheim, a francia Ay de Champagne illetve Conde városok és a magyar Bátaszék (korábban az angliai Newton Abbot és a belga Quaregnon is) versenyzői gyűlnek össze. A rendezvényt mindig más városban tartják, településünk 1999, 2005 és 2010-ben rendezte meg a játékokat. A vetélkedőre pályázati felhívás útján lehet jelentkezni, melynek kritériuma a versenyző bármely területen elért kiemelkedő teljesítménye, sokoldalúsága, ügyessége, kapcsolatteremtő képessége és életkora. A rendezvény fő száma a mókás vetélkedő, mely kirándulásokkal, hagyományőrző ételek kóstolásával és szórakozással fűszerezett. A csapatok a helyi sportpályán gyűlnek össze, hogy ügyességi vetélkedőben mérjék össze erejüket. A játékban a feladatok különböző színes kavalkádja ismerhető fel, egy-egy nemzetre jellemző szokások humoros felelevenítése, így például a paraszt szörf, arcfestés, huszáros öltöztetés, szüretelés, májusfaállítás, vasfüggöny lebontás, fa és virágültetés, szalmabála öltöztetés. A játék végeztével a csapatok összegyűlnek egy közös beszélgetésre, majd mindenki hazaindul. Az EuroMóka vetélkedő nagy fontossággal bír a partnerkapcsolatok ápolására. Ezek a játékok lehetőséget adnak a partnervárosok és lakóik megismeréséhez. A fiatalok nem csak a külföldi településeket, azok hagyományait ismerik meg az utazások során, hanem az itthon megszerzett nyelvtudásukat is kamatoztathatják. „Együtt - sokféleképpen”, híven tükrözi a vidám, többnyelvű sokaság együttlétét. Ránk is igaz a híressé vált olimpiai mondás, miszerint: A játékoknak pedig folytatódnia kell.

0 bataszeki_tajhaz_epulete_es_gyujtemenye_8760

Bátaszéki Tájház épülete és gyűjteménye

Bátaszék a különböző gyökerű és eredetű társadalmi-etnikai csoportoknak köszönhetően rendkívül sokszínű és izgalmas település, különböző kultúrák és hagyományok találkozásának színhelye. A tájház épülete 1892-ben épült, eredeti küllemét egyedülállóan megőrizte. A Tájház különleges gyűjteménye mellett Székely Albert faórája, „Székely Kálvária”, állandó kiállítások (iskolatörténeti, régi mesterségek, mezőgazdasági és régészeti) színesítik és értékessé teszik az épületet. Műemlék védelem alatt áll. Az utcai homlokzat stukkódíszítése, az utcára nyíló faragott díszítésű kiskapu, a gangra nyíló ajtók, ablakok mind eredeti küllemükben láthatók. Az épület jól tükrözi az egykor benne élők életmódját: a lakóhelyiségek sorát a présház követi és az épület alatt teljes hosszában pince található-mindez szőlő- és bortermelésre utal. A lakóépülethez tágas fészer és istálló csatlakozik, a hátsóudvarban eredeti, kukorica tárolásra szolgáló góré található - jelezve az egykori tulajdonosok intenzív mezőgazdasági tevékenységet. Az oldalsó épület egykor a gazdálkodásból kiöregedett, idős szülők lakóhelyéül szolgált. Az anyagi jólétet sugalló, rangos német parasztház 2000 júniusától ad helyet a Bátaszéken élő három legnagyobb népcsoport tárgyi emlékeinek.

0 csanady_–_gyujtemeny

Csanády – Gyűjtemény

A Római Birodalom felbomlását kísérő népvándorlások során, szarmatán, hunok, avarok, frankok, szlávok fordultak meg a Kárpát-medencében, szilárd államot azonban csak a 9. század végén megjelenő magyarság tudott létrehozni. E mozgalmas, régészeti anyagban gazdag időszak tárgyi emlékeinek jelentős részét a bátaszéki Csanády - Gyűjtemény őrzi. Az ország egyik legnagyobb régészeti magángyűjteménye, melyet Dr. Csanády György orvos (1930-1996) hozott létre több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként. A gyűjtemény alapját mórágyi körzeti orvosként vetette meg, ahol a település melletti őskori telep anyagát gyűjtötte, majd Bátaszékre költözve, a kis múzeum a távolabbi környékről is gazdagodott. (Pl.: Báta, Dunaszekcső, Bátaszék tágabb határa, Várdomb, Ete-puszta). A gyűjtemény két részből áll

0 bataszekiek_barati_kore_8823

Bátaszékiek Baráti Köre

Mára egynapossá rövidült, de annál tartalmasabb összejövetelre nem csak Magyarországról, hanem külföldre elszármazott bátaszékiek is eljönnek. Alkalmanként közel 200 fő érkezik Bátaszékre. A rendezvény ünnepi köszöntővel kezdődik és beszámolókkal folytatódik. A Bátaszékiek Baráti Köre ünnepségére egybegyűltek tájékoztatást kapnak az előző találkozásuk óta eltelt időszak vezetőségi munkájáról, amihez a tagok hozzászólása és javaslatai kapcsolódnak. Béres Sándorné „örökös” titkár beszámol és tájékoztatja a tagokat a város gyarapodásáról, az elért eredményekről, tervekről, anyagi lehetőségekről. A hivatalos beszéd után változatos program várja a résztvevőket. Kulturális rendezvény keretén belül orgonakoncerten, színházi előadáson, táncbemutatókon, kórushangversenyen, kiállításokon vesznek részt az elszármazottak. Városnézés keretében megtekintik a felújítási munkálatokat, melyhez nagyban hozzájárulnak a Baráti Kör tagjai is. Az eseményt fehér asztal mellett, a Bátaszéken élő népcsoportok gasztronómiai jellegzetességeinek kóstolásával fejezik be. A Bátaszékiek Baráti Körének két kiadványa van: Az én Bátaszékem és a Bátaszéki Napló. A kör fennmaradásának komoly feltétele az, ha a tagságban és vezetésében is szerepet kapnak a fiatalok. Ez a fő feladatuk most. Az idős tagokat kérik, hogy hozzák magukkal gyermekeiket, unokáikat. Őket szeretnék érzelmileg megfogni, hogy Bátaszékhez fűződő kötődésük megerősödjön, identitásuk kialakuljon és akkor a baráti kör jövője is biztosított.Hihetetlen ragaszkodásról adnak tanubizonyságot minden egyes találkozásuk alkalmával a Bátaszékiek Baráti Körének tagjai 1986 óta. Azok az emberek, akiket az élet szülőfalujukból más vidékre, más országba sodort, és azok az emberek, akik itthon maradtak, akik minden 2. évben nagy-nagy szeretettel látják vendégül a Bátaszékről elszármazottakat. A Bátaszékiek Baráti Köre civil szervezet, amely nem csak az elszármazottaké, hanem minden bátaszékié. Kemény Lajos a Kör elnöke vallja az elszármazottak találkozójának helyi történelmi jelentősége van abban, hogy a spontán ki nem építhető kapcsolatoknak katalizátora volt az elmúlt majd három évtizedben. A szervezet támogatja a helyi emlékek felújítását, tárgyi emlékek megőrzését. Ápolja a családi, baráti kapcsolatok fennmaradását. „ A múlt erős gyökér, a jelen és a jövő belőle él!”

0 ii_geza_gimnazium_epulete_8793

II. Géza Gimnázium épülete

Eredetileg is már iskolának építette a város 1878-ban. Korábban leányiskola, majd polgári iskola kapott benne helyet. 1963-tól gimnáziumként működik. Az akkor száz éves épületet igyekeztek folyamatosan korszerűsíteni. Az elsők között volt egy nyelvi labor kialakítása, ami egy ideig jól funkcionált, de a berendezések elavulása és helyszűke miatt megszüntették. 1970-es években növekedett a terület a gimnázium épülete melletti hivatalsegédi és a hozzá csatlakozó pedagóguslakás lebontásával, illetve a szomszédos telek és az úgynevezett szódásház (kisház) megvásárlásával. Ekkor alakították ki az iskolaparkját. Az épületet tovább korszerűsítették. Étellift készült a menzához, az olajkályhákat központifűtés váltotta fel. A 90-es évek elején a nyelvi labor helyére került a tanári és itt kapott helyet a növekvő állományú könyvtár is, melynek régi helyét a számítástechnika foglalta el. Tornateremhez két fürdőhelyiség készült. A sorozatos beázásoknak véget vetett a tető újracserepezése. 1998-tól jelentős fejlesztések voltak az épületen, berendezési tárgyaiknagy része kicserélődött. 2010-ben hatalmas változás történt az épületen. Az épület bejárata átkerült a jobb oldalra, mely modern külsőt kapott. Nagy tereket hoztak létre a 21. századnak megfelelő technikai megoldásokkal. Az épület szinte teljes belső tere megváltozott, megpróbáltak a modern igényeknek megfelelni. Az utcafront még őrzi a régi iskola épületének emlékét. Az épületet 1878-ban építette a város, amely fontos helyszíne Bátaszék közoktatásának. Azépület homlokzata őrzi a régi idők emlékét.

0 szekely_kalvaria:_fatablak_8779

Székely Kálvária: Fatáblák

A 14 stációt Székely Albert és a józseffalvi fafaragók, Szedlák Lajos vezetésével faragták ki hársfából Bácsjózseffalván, a Németh Kálmán által megálmodott versekkel és képekkel. Korábban a táblaképek fele a Völgységi Múzeumban, másik része a Székely Házban volt látható. 2007-ben kerültek Bátaszékre. Története: \"A székelység útja Jézus keresztútja. Lelkünk sohse csügged, habár tettünk vérben ázik tejúttól a golgotáig.\" A fatáblák egyik alkotója Székely Albert, aki itt élt és alkotott Bátaszéken. Másik gyönyörű alkotása a faóra, amely szintén itt található Bátaszéken a Tájházban.

0 bataszeki_szamvevoseg_epulete_8759

Bátaszéki Számvevőség épülete

A teréziánumi épületek közül művészi értékben kiemelkedik a Budai út elején álló, egy emeletes épület, mely eredetileg az uradalmi számvevőség központja volt, később a Búzakalász Tsz központi épülete. Főhomlokzata hármas tagolású (2+3+2 ablakos), de már klasszicizáló stílusban fejezték be. Utcavonalon álló, déli homlokzatával zártsorú beépítéshez csatlakozó, téglalap alaprajzú, emeletes, kontyolt nyeregtetős, alápincézett épület. Utcai homlokzatán enyhén kilépő, háromtengelyes középrizalit, emeletén kettős pilaszterekkel. Bejárata az udvari oldalon, megemelt, mellvédfalas, előtetős előtérből nyílik, alatta pincegádor. Kéttraktusos belső. Pincéje és földszintje csehsüveg boltozatos, az emelet síkmennyezetes, a lépcsőházban dongaboltozat. Építtette a CollegiumTheresianum az alapítványi uradalom számvevőségének központjaként. Valószínűleg 1820-ban fejezték be. Az 1980-as években homlokzatait felújították. Az udvarban, az északi telekhatáron melléképület áll. Helyi műemléki védelem alatt áll.

0 nagyboldogasszony_plebaniatemplom_8771

Nagyboldogasszony plébániatemplom

A Nagyboldogasszony plébániatemplom a település szimbólumává vált. Kevés olyan kisváros van, ahol ilyen jelentős méretű templom épült a városlakók és az egyház akaratából. Magyarország 10 legmagasabb építménye közé tartozik. A templom neogótikus stílusban épült három hajóval, keresztházzal, tágas szentéllyel, északi oldalán kápolnával, délin sekrestyével. Külső hosszúsága 62,28 m, szélessége 21,9 m, a kereszthajó hossza 31,9 m, a szentély 14,5 m. A főhajó magassága 15,8 m, a mellékhajóké 7,6 m, a torony 82,45 m magas. A templom építése 1899. július 4-én kezdődött, Hofhauser Antal műépítész tervei alapján és 1902 májusára készült el. Felszentelése 1903. október 4-én volt. A templom egy része kőből épült, de felhasználtak 2,5 millió közönséges és félmillió darab Eszterházy-féle falburkoló téglát is, mely az épület egyediségét adja napjainkban. A templom nem csak kívülről, hanem belülről is egyedi látványt nyújt. Templom külön értéke a szépen faragott padok, székek, gyóntatószékek, térdeplők. A templom értékes üvegablakai, az orgonája egyedi és különleges a maguk nemében.

0 bataszeki_vasutallomas_epulete_8762

Bátaszéki vasútállomás épülete

Az állomás átrakó állomásként működött, az árut vasútról szárazföldi fuvarozási eszközökre kellett átrakodni, illetve azokról fel a vasútra. 1871-78 között épült Bátaszék első vasútja a dombóvári vonal. A három másik irányban a vasutat az alábbi sorrendben építették: elsőként Szekszárdot kötötték össze Bátaszékkel 1897-ben, majd 1909-ben megépült a bajai Duna híd, ami lehetőséget nyújtott az áru kelet-nyugati irányú áramlására a Dunántúl és a Duna-Tisza köze között. A Pécs felől vezető vicinális vonalat 1911-ben nyitották meg. A vasút a megépülésétől kezdve meghatározója lett a bátaszéki gazdasági életnek, javultak a kereskedelmi, szállítási lehetőségek, nőtt a lakosok száma, új foglalkozások kerültek a településre, új épületek épültek. A felvételi épület szecesszió korának magyar stílustörekvéseit követi. 1990-ben eredeti állapotában felújították. Műemléki védelem alatt áll. Az I. világháború előtt épült az Osztrák-Magyar Monarchiában szokásos vasútállomások mintájára. Ezek közül az egyik legszebb, eredetiben fennmaradt és helyreállított ipari műemlék.

0 szaniel_imre:_a_vilag_kozepe_(konyv)

Szániel Imre: A világ közepe (könyv)

Egyedülálló novelláskötet, mely Bátaszék és környéke helytörténetét mutatja be. Egy könyv \"a múlt század első felének Bátaszékéről, a kicsi faluról, és annak szorgalmas egymás mellett élő, de de szinte együtt lélegző sokszínű népéről, magyarokról, székelyekről, svábokról.\"A kötet minden novellájába, meséjébe beleszövődik Bátaszék és környéke lakóinak mindennapi élete, a régi utcák, épületek, mesterségek egyedülálló hangulata.

0 elter_istvanne_pecsi_erzsebet_(mama)_amator_festomuvesz

Elter Istvánné Pécsi Erzsébet (MAMA) amatőr festőművész...

Elter Istvánné Pécsi Erzsébet 1927-ben Bátaszéken született, szegény családba. Itt járt iskolába is, ahol már korán megmutatkozott kézügyessége, amit férjhezmenetele után gyerekeinél hasznosította. Ekkor varrt, hímzett. Ledolgozta éveit majd férje halála után 70 évesen kezdett el festeni. Mindent kipróbált, grafikát, pasztellt, vízfestéket, végül az olajfestést választotta. A kezdeti próbálkozások után a siker hamar jött. Számos tv riport,kiállítások sora jött. Először Szekszárdon mutatkozott be önálló kiállítással. Legnagyobb sikerei közt szerepel, hogy eljutottak képei a Budapesti Vigadóba, Vajdahunyad várába. Magyarország számos településén láthatták már festményeit mint Pákozd, Hatvan, Pataki körgaléria. Külföldön, Belgiumban mutattál be munkáit. Bátaszéken, szülővárosában számos válogatott kiállítása volt már. Mama ma is aktívan dolgozik. A TolnaArt tagja. „Mama”, a festményeket ilyen egyszerűen írja alá Elter Istvánné, mintha csak családjának, szeretteinek rajzolta volna őket. A későn jött csoda képek sokaságát tárta elénk, bizonyságul arra, hogy a tehetség az élet bármely szakaszában felszínre kerülhet. Nyugdíjas éveiben megvalósíthatja szíve legmélyén eddig nyugvó álmait is. Fest, rajzol, mindannyiunk és saját örömére, ez ad idős korában értelmet a múló napoknak, éveknek. Példát mutatva és adva ezzel másoknak is.

0 glockner_janos_eletmuve

Glöckner János életműve

Glöckner János Mórágyon 1934-ben született, magyarországi német családban. A tánc iránti érdeklődése, fogékonysága már egészen fiatal korában megnyilvánult, hiszen néhány évesen már leutánozta jól táncoló dédapját. Ez a kisfiú felnőtt, és egész életét meghatározták ezek a mozdulatok, az ősök és hagyományaik iránti tisztelet. Első német csoportját Baján irányította, majd 1976 őszén Mórágyra hívták. 1977-ben a bátaszéki művelődési ház vezetője kérte fel arra, hogy vállalja el egy létrehozandó német tánccsoport művészeti vezetését. Ennek köszönhetően általános iskolás korosztály részvételével megalakult a Bátaszéki Német Nemzetiségi Tánccsoport. Először mórágyi tánclépésekből komponálta az együttes táncait, majd tudatosan kezdte el gyűjteni a Bátaszék és környéke német tánchagyományait, lépéskombinációit. Az évek alatt több száz fiatal sajátította el a német néptáncot és a hozzá fűződő szokásokat. Művészeti vezetése alatt a tánccsoport Magyarország szinte minden területére eljutott és sok külföldi fellépésen vett részt. Táncaikat több alkalommal is népszerűsítették Ausztriában, Olaszországban, Németország számos vidékén, Romániában, Szlovákiában. Több helyen vezetett tánctáborokat belföldön, de nemzetközi tánctáborok oktatója is volt. Glöckner János haláláig, 2010-ig oktatott csoportokat, és azon fáradozott, hogy a birtokában lévő hatalmas néptánc kincset ne csak a koreográfiáiban adja tovább, hanem megtanítson másokat is az oktatás, a koreográfia készítés fortélyaira, hogy legyenek újabb láncszemek, melyek összekapcsolják a múltat a jelennel. Glöckner János színpadra álmodott koreográfiái megalkotásakor a legszebb, hiteles tánchagyományok mellett, mindig fontos szempontként szerepelt a közönség figyelmének lekötése, biztosítása, ezért nagyon sok táncában játékos elemek is megtalálhatóak (Mórágyi táncok, Bátaszéki Springer, Várdombi Masur…). Pontosan a táncok játékossága, pergő ritmusa tette oly különlegessé, egyedivé és sikeressé Glöckner János koreográfiáit. Glöckner János táncoktatói tevékenységét már az 1980-as évek közepén elismerték, hiszen kétszer is elnyerte a „Szocialista Kultúráért” kitüntetés ezüst és aranyfokozatát, 1995-ben „Életmű”-dijat vehetett át, majd a „Megbecsülés”-díjat a Magyarországi Németek Országos Szövetségétől. Bátaszék Város Önkormányzata 1997- ben munkálkodásának elismeréseként „Pro Urbe Bátaszék” kitüntetést adományozott. 2001-ben Szekszárdon, a Megyenapon a Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzattól a „Tolna Megye Németségéért Nívódíjban” részesült. 2005-ben a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Szövetségétől a magyarországi német tánckultúráért nyújtott kiemelkedő tevékenységéért emlékplakettet vehetett át. Szívéhez a legközelebb álló kitüntetése a balatonberényi Dél-Dunántúli Amatőr Művészeti Fesztiválon 2004-ben és 2006-ban kapott „Koreográfusi Különdíj”, hisz ez konkrétan a 31-néhány év szakmai munka elismerése. ”A magyarországi német nemzetiségkultúrájának ápolásáért” végzett hosszú, kitartó, áldozatos munkájáért 2007. jan. 22-én a Bátaszéki Német Nemzetiségi Egyesület felterjesztésével a Falvak Kultúrájáért Alapítványtól a Magyar Kultúra Lovagja címet is kiérdemelte. János bácsi táncszeretete és hagyománytisztelete hatja át a mai napig a csoport munkásságát.

Akadálymentes Változat


 Nagyobb betűméret
 Kissebb betűméret
 Magas kontraszt
 Negatív kontraszt
 Visszaállítás